2015-04-03 a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Balaton Szupermaraton

Ha március, akkor Balaton, és ha Balaton, akkor szuper. Maraton.

Idén is voltunk sokan, ismerősök, ismeretlenek, spurisok és spuriközeliek, volt napsütés, szél (hó idén nem), és persze futás, ami belefér.

Mindkét „fullspuris” csapat napról napra zárkózott az élmezőnyhöz, a Spuris cápák masszív teljesítménnyel a nyolcadik helyig cápultak előre, míg a Spuris vegyes váltó a lényegesen nagyobb váltómezőnyben a hendikeppek ellenére is az 52. helyen vegyült a végére.

Juhász Petya (igazából vele illett volna kezdeni) egy második napi megreccsenés nyomait kis híján eltörölve, egyéniben egyetlen perccel maradt le a dobogó tetejéről korosztályában – persze nekünk az ezüst is szépen csillog :).

Ott volt még Timi és Zoli a Futrinkautca párosban, Maracskó Sanyi, valamint Lia, aki ugyan már nem spuris de azért számon tartjuk. Ja és majd elfeledtem Józsit, aki ugyan nem volt ott, mégis többen felismerték :)))

Jövőre, veletek, ugyanitt.

Eredmények:

F3/2. Juhász Péter 15:11

PF/9. Spuris Cápák (Balogh Csaba, Lehoczky Dávid) 15:43

PV/8. Futrinka utca (Boros Tímea, Mészáros Zoltán) 17:39

PF/34. A profi és a Sanyi (benne Maracskó Sanyi) 20:59

VF3/52. Spuris vegyes (Baranyai Judit, Gyurcsák Szilvi, Veres Gábor) 17:52

•••••

2015-03-09 a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Mondjunk valami jót? Itt a futószezon

Futtában körülnéztünk Orfűn… nomeg a környéken :))

És ha már arra jártunk, András felállt a dobogóra is (Iván meg közvetlenül mellé).

Napsütés, jóidő, pancsi-pancsi… ja, meg 25 km a fürdőig.

(A képekért köszönet Csillának)

Név	Idő	Korosztály	Hely
RÁDI Katalin	2:09:30	N1-39	19
DULICH Iván	1:51:07	F45-49	4
Fernengel András	1:51:07	F50-54	2
GOZONY Gergő	1:53:20	F40-44	14
BALOGH Csaba	1:53:42	F1-39	34
REMPORT Balázs	2:03:51	F1-39	71
LEHÓCZKY Dávid	2:04:45	F40-44	31
NEMES Norbert	2:11:06	F40-44	39
CSEH András	2:11:51	F1-39	102
Maracskó Sándor	2:17:15	F45-49	42

•••••

2014-10-17 a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tiszta Hawaii

Vannak olyan események, amik után többé semmi sem ugyanolyan… Klubunk életében is eljött egy ilyen mérföldkő: múlt szombat óta van a klubnak „igazi” hawaii ironmanja!

Gábor 10:53:23-as (1:09:41, 5:38:43, 3:55:08), kemény küzdelmet takaró idővel futott be a célba, és egy életre szóló élménnyel gazdagabban… No és persze mi, klubtársak, barátok, ismerősök, rokonok és üzletfelek is magunkénak érezzük a sikert, és már nagyon várjuk a képes-színes-szagos élő beszámolót.

•••••

2014-10-04 a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Irány Hawaii

Már csak néhány nap, és Gábor nekivág a nagy kalandnak – várja Kona és az Ironman világbajnokság! A verseny élőben követhető az Interneten is, és persze mi is beszámolunk majd az eseményekről, addigis, szurkoljunk hogy minden rendben menjen az utazás során is.

Ne feledjétek, október 11-én helyi idő szerint 6:50-kor RAJT!

És hogy addig se unatkozzatok, alább Gábor beszámolója a klagenfurti versenyről, ahol sikerült kivívni a hawaii indulás jogát.

Irány (Horány helyett) Hawaii

Nagyon szerencsés vagyok, mert sok triatlonversenyen vettem már részt életemben: világbajnokságokon, Európa-bajnokságokon, nemzetközi versenyeken, de az idei Ironman Austria Klagenfurtban életem legnagyobb versenyélménye volt! Mindenkinek szívből kívánom, hogy átélje mindazt, amit én csak magával ragadó totális triatlonélményként tudok definiálni!

Előzmények:

Hány hónapja, hány éve tűztük ki a célt, a Hawaii Ironman Világbajnokságra szóló kvalifikáció megszerzését? Talán már 1989-ben, amikor Dave Scottól kaptam egy kis cetlit, amire csak annyit írt, hogy

tovább olvasom

•••••

2014-09-09 a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

És még mindig IM 70.3 – Csaba élményei belülről

No, akkor én is megírom:

Nekem a verseny 20-án kezdődött. Ilyet még korábban nem éltem meg, én szoktam az a versenyző lenni aki még a verseny rajtja előtt egy órával is a “majd lesz valahogy” elvből kiindulva nem igazán izgulja túl a dolgokat. Na most ez egészen máshogy volt.

Én normál esetben átlagosan kb. 6 órás alvásokkal elvagyok viszonylag jól. Ha ez véletlenül lecsökken 5 órákra akkor egy idő után elég fásult tudok lenni, és a teljesítményem is . Épp ezért a versenyt megelőzően tudatosan figyeltem rá, hogy legalább 7 órákat aludjak éjszakánként. A mennyiséggel nem is volt probléma csak a minőséggel. Én ugyanis az utolsó 3 éjszakán át folyamatosan regisztráltam, úsztam, bringáztam, futottam, depóztam, frissítettem, etc. Pénteken Judy néhány nyugtató szava nagyon jól hatott.

És akkor elérkezett a szombat reggel, továbbra is izgulós formában, úgyhogy már a depó nyitás előtt kinn voltam a Kopaszin. Reggeli depózás, gélek a zsákokba, iso a bringára, bringás cipő cseréje vissza a régire, nehogy az új mégis feltörje a lábam, ugyan a régi szorít de legalább ismert módon. 7:45 és én már csak bambán bámulom a tömeget. A rajtom 10:05 az izguláson kívül semmi dolgom kb. két óráig. Megnézem a Por rajtot, majd a lányokét meg a +50-eseket. Lassan lemegyek bemelegíteni. A víz q*va hideg, tegnap melegebb volt. No neopren, ez egy kicsit így sarkos lesz. Egyre kevésbé van kedvem a rajthoz de azt veszem észre, hogy már mindenki a startnál áll. Beállok a végére és már szól is a duda. Rossz oldalon úszok, az első kanyar kritikán aluli, iszonyatos bunyó, a szemüvegem egy könyökös következében az agyamba préselődik. Kb. 500 m után találom meg a helyem, a végéig most már rendben vagyok, habár a tempó érzésre nem elegendő. Az utolsó 200 m már kínszenvedés. Az órámban az elem lemerülőben, fogalmam sincs az időről. de nem is érdekel, menjünk bringázni.

tovább olvasom

•••••