
Nem nagyon szoktam szélesebb körnek ilyesmit írni, de Melinda bíztatására én is közzéteszek egy rövid(?) beszámolót. Ugyanabban a szellemben: Akit érdekel olvassa akit nem az ne
.
A hétvégén én a vasárnapi félmaratonon álltam rajthoz. Minimum célként a tavalyi időm (1:31) megjavítását tűztem ki célul, de az őszi rövidebb versenyek és az edzések alapján éreztem azért, hogy ennél több perccel jobbat kell most tudjak. Nagy kérdés volt számomra, hogy merjek-e 4:00 perces tempóban kezdeni, ami – mivel nagyjából egyenletesre szerettem volna futni – az 1:24-et jelentette volna a célban. Melindával, Gáborral beszélgettünk erről az edzéseken, ők biztattak, hogy vállaljam be simán. Úgyhogy az 1:24 kezdett szépen beégni az agyamba. (Nagyon sokszor megtapasztaltam már, hogy a mentális felkészülésnek egy fontos része ez: Mit éget be az ember a fejébe a verseny előtt… Persze ennek egy épp megugorható célnak kell lennie.). A résztávos edzések alapján nem a tempótól féltem, hanem inkább az állóképesség hiányától. Kellett volna még 2-3 másfél órás futás (mert csak egy volt), hogy igazán magabiztos legyek.
tovább olvasom
•••••